szlovénia

naheló mindenki :D


Holnap reggel 10kor indulunk kb. 20-an a délibe, onnan pedig 12:11-kor indul a vonatunk Ljubljanába :)
Ott leszek péntekig, a vonatunk aznap reggel 7kor indul:| Ugye tavaly jött hozzám egy cserediák, Nina, mi láttuk el őt, meg ugye mentünk vele a programokra, és az osztálytársaim közül még 6-an fogadtak diákot. Ebben az évben mi megyünk oda, az osztályomból 8-an jönnek, és én szerencsére Ninához megyek.
Zsani, Luca, Gergő is ugyanazokhoz a diákokhoz mennek, akik tavaly náluk voltak.
Nagyon de nagyon jó lesz remélem *-* Zsani cserediákja, és az enyém közeli barátnők, és mondták hogy majd elmegyünk 4-en vásárolni, szóval jeeee alig várom :D Az egész heti programunk megvan már, nagyon sok helyre fogunk menni, én legjobban a hajókázást, a tengerpartot, és a cseppkőbarlangot ahol kisvasúttal megyünk keresztül.

Viszont van egy másik része is a dolognak... mivel ugye sűrű programok vannak, későn fekszünk, korán kelünk, stb... kb. semmi időm nem lesz tartani a kapcsolatot az itteniekkel, és már most nehéz belegondolni, hogy Barnával kb. egy teljes hétig nem fogok tudni beszélni, nem hallhatom a hangját, nem ölelhetem meg, nem lesz ott nekem ha bármi baj van...:( Nehéz belegondolni, de remélem hamar el fog telni ez az idő, és minél hamarabb láthatom majd.

A csomagom fele már félig be van pakolva :D Ami azt jelenti, hogy a bőröndömben már a ruhák benne vannak, sminkcucc, és hasonlók, de a fele még üres. Még egy csomó cuccot be kéne raknom, igyekszek beleférni majd egy bőröndbe. De kétlem hogy a bundáspulcsim és a cipőim bele fognak férni :/
Meg vicces lesz, annyi kaját viszek holnapra a vonatra XD szerintem az útitáskámban csak az lesz :| de hát 10 óra útra muszáj :D És szurkoljatok, hogy elintézzük hogy egy kabinban csak 3-an legyünk : Zsani, Luca, én.

thanks ;D



na majd jelentkezek jövőhét hétvégén, puszi mindenkinek (K) :)



"Átölelte derekamat, fulladás-szorosan összesimultunk. Lábujjhegyre álltam. Lehajolt hozzám, szája végigfutott az enyémen. Lehunytam a szemem, a lámpafény átragyogott a szemhéjamon. Sosem lenne merszem megfogalmazni (mert úgysem tudnám), mit éreztem, amikor megcsókolt, előbb tapogatón, majd önfeledten. Felemelt; a lábam nem érte a földet ."